Skip to main content

A lovasberényi Cziráky-kastélyt a huszadik század tette tönkre, de a huszonegyedikre vár, hogy a méltóságteljes épület újjászülessen. Aki a fákkal szegélyezett, a múltat a jelennel összekötő Kossuth utcán végiggurul, megérti, miért álmodta ide a Cziráky család a pompás birtokot.

Ugyan a falakon nincs malter, lepergett a festék és az ablakok mögött sem gyúl már fény, a lovasberényi kastély még így is képes lenyűgözni azt, aki megáll oszlopsora előtt – parkjában érdemes megpihenni és körbejárni a Kincsetáj egyik legimpozánsabb rezidenciáját, ami még így, ebben az állapotában is lenyűgöző.

Cziráky-kastély 

Ugyan a falakon nincs vakolat és az ablakok vakon néznek vissza, de a lovasberényi kastély még így is lehengerlően szép: érdemes a fákkal szegélyezett, a múltat a jelennel összekötő Kossuth utcán végiggurulni, hogy mi is megérthessük, miért álmodta ide a Cziráky család ezt a pompás birtokot. Járjuk körbe, mérjük fel arányait, kutassuk részleteit: az épület még kómás beteg, de közben a szebb jövőről álmodik.

A kastély elődjét feltehetőleg a Buzlay család építtette – mivel a településnek komoly történelmi múltja van, számos nép és nemesi család megfordult itt. Többek között Siegbert Heister osztrák tábornok is Lovasberényben lakott, hozzá kötik a 17. század legvégén megkezdett rekonstrukciót is. Az akkori építmény ma a kastély jobb szárnyába olvadt bele. Ugyancsak Heisterhez fűződik a park apró templomocskája.

Az uradalom akkori léptéke meg sem közelítette a mai állapotot, így amikor 1730-ban a Cziráky család ideköltözött, egy sokkal nagyobb, pompásabb lakhelyet képzeltek el maguknak. Rieder János építészt bízták meg, hogy grandiózusabb, az életvitelüket és rangjukat tükröző tervet tegyen le az asztalra: az új kétszárnyas kastély 1763 és 1767 között készült el. Társadalmi pozíciójukat jól mutatja, hogy a bal oldalát a vendégeiknek tartották fenn. A kocsibejáró fedett volt, míg szemben, a másik szárnyban a konyha és a cselédszállások kaptak helyet.

Az U-alakú épület legszebb része az emeletes, klasszicista rész, amin a szakértők szerint 1804-ben Rieder fia, Jakab kezdett dolgozni – a munka hat évig tartott. Római ion oszlopok határozzák meg a látványt, amelyek fölött a timpanonban Cziráky Antal Mózesnek és feleségének, Illésházy Júliának a családi címerei láthatók. Érdemes megfigyelni a portikusz, vagyis az oszlopcsarnok mögötti rész domborműves mitológiai jeleneteit is.

A kastélyt csodás angolkert övezte: különleges növények, mesterséges tó, kőhidak, szobrok – sajnos ma már ezekben nem gyönyörködhetünk, igaz, a kapu kopott kőoroszlánjai még fogadják az arra tévedőt. A birtok utolsó átépítése már Ybl Miklóshoz kötődik, aki jó ízléssel, igazi főúri minőségben dolgozta át a lovasberényi épületegyüttest.

Cziráky László 1943-ban renováltatta a kastélyát, bár nem sok értelme volt: másfél évre rá megérkezett a front, és német, magyar, szovjet katonák masíroztak ott, ahol előtte díszes hintók és luxus automobilok közlekedtek. Az igazi pusztítást az oroszok végezték: amit lehetett, eltüzeltek, égtek a gerendák, a bútorok, a parketta, a könyvtár, de még a levéltár is. A szocializmus évei sem segítettek, a szövetkezet használta, magtár, irodák, gépek működtek az egykor pompás falak között. Az i-re a pontot viszont egy elhibázott felújítás tette fel: a hetvenes évek végén szétverték a maradék falfestményeket, vasbetonnal ölték meg Rieder és Ybl munkáját, sőt, valahogy a balszárny kocsibejárójának födémjét is leszakították. A barbárságuk után valóban érthető, miért késik a lovasberényi kastély felújítása – ehhez nemcsak forrás és elszántság, hanem csoda is kellene.

A fejlesztésről:

Lovasberény évszázadai alig férnek fel egyetlen tájékoztató táblára, de akit érdekel a teljes történet, a QR-kód segítségével továbbolvashat. Ezen a helyszínen a rövid fejtörő megoldása után a kincskereső játék kirakósának egy újabb darabkájára bukkanhatunk.

Nyitvatartás: 

A kastély jelenleg nem látogatható.

Bővebb információ: https://www.lovasbereny.hu/telepulesunk/latnivalok/cziraky-kastely