Van valami a levegőben, egy kis misztikum, kevés varázslat, ami a régióba vonzotta azokat az embereket, akiket a mai napig úgy emlegetünk, mint az ország történelmének alakítóit. Fehérvárcsurgó kapcsán muszáj kimondani a Károlyi nevet, mert nem csak egy kastélyt köthetünk hozzájuk, hanem a nemzetet formáló döntések sorát is.

Aki a Kincsetájn kirándul, véletlenül se hagyja ki a negyven hektáros arborétumot: a 150 éves faóriások mellett tó, hidak és pavilonok segítik a feltöltődést és az aktív pihenést a klasszicista rezidencia körül, aminek falai között ma már koncertek, előadások és fesztiválok várják az élményt keresőket.

Néha érdemes elgondolkodni azon, mi lett volna Magyarországgal Ybl Miklós nélkül, mennyivel szegényebbek lennénk nélkülözve azt, amihez az építésznek köze volt. A fehérvárcsurgói kastély is ilyen: ugyan a főbb arányokat Heinrich Koch rajzolta meg, de a tevékeny helyszíni feladatok magyar kollégájára hárultak. A 19. században, klasszicista és eklektikus stílusban épült impozáns rezidencia a Károlyi család büszkesége volt – jelenleg 23 szobás szállodaként üzemel, így akár azt is kipróbálhatjuk, hogyan esik az alvás a díszes falak között. Aki máshol szállna meg, jó, ha tudja: a kastély idegenvezetéssel is látogatható!

Hochburg János élelmezési tisztként 1648-ban nemességet, 1683-ban pedig lovagi címet kapott: a csókakői uradalomért hatvanezer rajnai forintot adott a kincstárnak, cserébe pallos- és kegyúri jogokat is szerzett a császártól. A família később is erősen kötődött a Kincsestájhoz, rengeteg műemlék kapcsán előkerül a nevük.

A földbirtokos a rezidenciáját és az új uradalmi központját Móron építette ki 1694-ben, ahova német telepes családokat költöztetett. A kapucinus szerzetesek számára rendházat és hozzá templomot épített. Mivel I. Lipót adománya lehetővé tette számukra a női ág öröklését is, az uradalom a Berényi, majd a Perényi család tulajdonába került.

A mostani kastély helyén már 1786-ban állt Perényi Ignác báró barokk kúriája, de az utódai nem gazdálkodtak jól a vagyonnal – ez volt Károlyi György gróf szerencséje, akinek 1834-ben Perényi Imre elzálogosította a birtokot. A gróf nevét mindenképpen érdemes megjegyezni, hisz az 1825-ös reformországgyűlésen 40 000 forintot ajánlott fel a Magyar Tudományos Akadémia alapítására.

Az új kastély építése hét évig tartott: 1844 és 1851 között dolgozott rajta Heinrich Koch és Ybl Miklós. Az osztrák építésznek köszönhetjük az angolos formavilágú, klasszicista stílusú pesti Károlyi-palota átépítését is – tudják, amiben most a Petőfi Irodalmi Múzeum működik. A fehérvárcsurgói kastély rendkívül jó arányú, egyemeletes timpanonnal csalogató, középrizalitos, az oldalsó tornyon kívül négy sarkán fióktornyocskák és balusztrád is látható. Akit a klasszicista építészet szakterminológiája nem szólít meg, azok bátran koncentráljanak az udvar csinos franciakertjére!

A család szerette az uradalmat, a folyamatos fejlesztések is erről tanúskodnak. Közéleti szerepvállalásuk ugyancsak jelentős: az 1888-ban tulajdonossá vált Károlyi Gyula például a Magyar Vöröskereszt Egylet szervezője és első elnöke volt – az ő nagyobbik fia Károlyi Mihály miniszterelnök, első magyar köztársasági elnök, míg fiatalabb gyermeke Károlyi József főispán, aki a jelenlegi vagyonkezelő nagyapja volt.

A kultúra sem állt távol tőlük, hiszen az 1910-es rekonstrukció idején nem csak a homlokzat változott meg, hanem a középrészben egy könyvtártermet is kialakítottak. Az irodalom szeretete az utolsó birtokosra, Károlyi Istvánra is jellemző volt, hisz a második világháború éveiben a budapesti Madách Színház alapítójaként és tulajdonosaként ismerhettük meg.

A főúri történet a világháború után ért véget: a családot megfosztották a vagyonától, az uradalmat kártalanítás nélkül államosították. Öt évig a Fővárosi Gázművek üdülőjeként működött, majd 1949-ben a Görögországból érkező gyerekek menekültotthonát rendezték be a falai között. A nyolcvanas évekig nevelőotthonként ismerték a nagymúltú kastélyt. A lehetőséget a túlélésre az jelentette, hogy 1995-ben a Műemlékek Állami Gondnoksága kezelésébe került – 1997-ben a Párizsban élő Károlyi György által létrehozott alapítvány szerződést kötött a felújítására és a hasznosítására, aminek köszönhetően ma már koncertek, előadások és fesztiválok színhelyéül is szolgál a klasszicista épület. Aki erre kirándul, véletlenül se hagyja ki a negyven hektáros arborétumot: a 150 éves faóriások mellett tó, hidak és pavilonok segítik a feltöltődést és az aktív pihenést. 

A fejlesztésről:

Érdemes hosszabban is elidőzni a fehérvárcsurgói kastély környékén – erre a praktikus utcabútorok is tökéletesek. A Kincsestájhoz kapcsolódó fejlesztés során asztalt, padokat és kerékpártárolót építettünk, amelyek mellett ivókút, izgalmas információkat átadó tábla és szelektív szemetes is szolgálja a minőségi turizmust.

Bővebb információ és szobafoglalás: https://karolyikastely.accenthotels.com/hu