A vár, ami a magyar történelem egyik autentikus tanúja: nemzetünk minden korszaka fölött őrt állt, elődje már az Árpád-korban figyelte, mi történik a forgalmas nemzetközi nagyút mentén. 

Amira ma izgalmas büszke várromként tekintünk, az sokáig kulcsfontosságú erőd volt, sűrűjében az Oszmán Birodalom terjeszkedésének. Aki nem rest felmászni, átélheti a régi időket, ha körbehordozza tekintetét a tájon – a túra egyik legszebb panorámája várja azt, aki meghódítja Csókakőt.

Adok-kapok, századokig

Csókakő története olyan, mint egy hosszú évekig tartó csiki-csuki játék: látott magyart, látott németet, laktak benne törökök, míg végül egy szem őr figyelte tucatnyi foglyát benne – a Székesfehérvártól jó két tucat kilométerre fekvő erőd hadászati jelentősége az oszmán birodalom uralma után megszűnt, de romjai máig kedvelt kirándulóhelyként élnek tovább.

479 méter magas sziklára kell felmásznia annak, aki kíváncsi, milyen panorámában gyönyörködhetett Károly Róbert, aki a Csákoktól 1326-ban szerezte meg a 12. században épült Csókakőt, ahol már a honfoglalás idejében is falu állt. Ennek egyik bizonyítéka a bödönkúti leletek sora, ahol település létezésére utaló cserepeket találtak. Rómer Flóris bencés szerzetes, a magyar régészet atyja még látta annak a templomnak a romjait, ami az egykori, mára elfeledett falu központja lehetett. A Látóhegy és Pusztacsóka találkozásánál található dombon szintén emberi csontokat és koponyákat találtak. A szakértők szerint ez a terület lehetett a vár és a falu Árpád-kori elődje.

Ugye mindenkibe beleverték az általános iskolában, hogy „Fehervaru rea meneh hodu utu rea”? A mai 81-es középkori elődje Csókakő melle futott – azzal azonosíthatjuk az országon átvezető legfontosabb nemzetközi nagyutat, ami lényegében megegyezik a tihanyi apátság alapítólevelébe írt hadiúttal.

Annyi tulajdonosa volt a várnak, hogy nehéz nyomon követni: 1430-ban a Rozgonyiak jöttek, majd Corvin János került birtokon belül, aki később Egervári Lászlónak zálogosította el. Nála sem volt sokáig a kapukulcs, mert 1515-ben Kanizsai László, 1534-ben pedig Nádasdy Tamás lett a gazda. Az igazi adok-kapok viszont csak ezután kezdődött: 1543-1687 tartó időszak között Csókakő a török végvárrendszer fontos eleme lett, s közben csak pár hetes és hónapos intervallumokra került vissza magyar kézbe.  

1566-ban gróf Niclas Salm ugyan kiverte a törököket, helyőrséget is hagyott a várban, de hamar visszafoglalták. Közben a vár környéke, a falu elnéptelenedett, amit az oszmán krónikások is kiemeltek. A hadi helyzet változásával az erőd vesztett jelentőségéből, amit tanúsít az is, hogy 1601-ben a bécsi hadvezetés hat zászlóaljjal és két ágyúval vette vissza a várat, ahol mindössze 20 törököt talált. A szerencse forgandó, Csókakőn meg különösen: egy évvel később ismét jött a török, ezúttal már 85 évre.

A vár felszabadulása Béccsel függött össze: Kara Musztafa nagyvezír 150 ezer emberrel indult meg Lipót császár ellen, de erősen túlvállalta magát és csúfos vereséget szenvedett, amiért Nándorfehérvárott egy selyemzsinórral végezték ki. Tulajdonképpen ez a katonai bukás volt Magyarország szerencséje: a meggyöngült török sereg elvesztette Esztergomot, majd 1686-ban Budát is, egy évvel később pedig Csókakő környékéről is elzavarták őket, ami hivatalosan 1690-ben szűnt meg erőd lenni. Onnantól már csak várbörtöne volt pár kósza hadifogolynak.

A fejlesztésről:

Aki szeretne egy picivel többet megtudni az évszázadokon át a magyar történelem sűrűjében álló csókakői várról, az a kihelyezett információs táblán olvashat róla. A vár alatti park a telefonos applikációnak köszönhetően pedig izgalmas játékot és igazi kincset rejt!

Bővebb információ: https://varlexikon.hu/csokako