A város, ahol szappan sem kellett
Ha kimondjuk, hogy gyógyvizes tó, szinte mindenkinek Hévíz jut eszébe. Pedig nem messze a fővárostól, a Kincsestáj ölelésében ott van Bodajk, és egy olyan víz, aminek a legenda szerint már Szent Imre is csodájára járt.
Azt, hogy nem hétköznapi a meder tartalma, már évszázadokkal ezelőtt tudták: úgy vélték, hogy a víz gyógyhatású, igaz, az első hivatalos szakvéleményre 1765-ig kellett várni. A balneológusok megállapították, hogy a tóban magas a szappanföld, vagyis a bentonit szintje, így nem véletlen, hogy a bodajki asszonyok tisztítószerek nélkül is hófehérre mosták a ruhákat. A források vize emellett magnéziumot, szabad szénsavat, sziksót, vasat, lúgsót és számos egyéb ásványi anyagot is tartalmaz.
Ahhoz, hogy komolyabban foglalkozzanak a Bodajki-tó geológiai hátterével, az 1810-es móri földrengés kellett. A Richter-skála szerint utólag 5,4-esre becsült földmozgás meglepő erővel csapott le a régióra: a január 14-i esemény rengeteg kárt okozott, volt olyan terület, ahol ötven centi szélességben, több mint száz méter hosszan megnyílt a föld. A Vértes és a Bakony közötti törésvonal azóta jól ismert a tudomány számára – az egykori, Dunántúlon lejátszódó utóvulkáni tevékenység bizonyítéka a bodajki bővizű gyógyforrások összetétele is.
A reumával küzdők hamar felfedezték a víz jótékony hatását, de ahhoz, hogy igazi fürdőhellyé váljon, a 19. századig kellett várni. Három legendás férfit is érdemes név szerint megemlíteni, mert nélkülük a település felvirágzása elmaradt volna. A szabad mederből báró Miskei Imre kezdte meg a kialakítást, gyakorlatilag a mai forma is neki köszönhető – a tó körüli épületek egy része ugyancsak erről tanúskodik, hiszen a téglákon ott a hárombetűs B.M.I. monogram.
Szekrényessy József a bodajki fürdő egyik legismertebb bérlője volt a 19. században: a rangos középnemesi család sarja Pest első közjegyzője volt – Széchenyi István közvetlen munkatársaként nemcsak a Nemzeti Kaszinó és a Magyar Lovaregylet titkáraként vált ismertté, de ő járta ki a Pesti Zeneakadémia hegedű tanszékének alapítását is. Úri passiója a testmozgás volt, a magyar sportújságírás megteremtőjét is benne tisztelhetjük. Mellékszál, de jó tudni: fia, Kálmán úszta át elsőként a Balatont.