Skip to main content

Zseniális hangulatú falucska – nem csak a fekvése remek, valamiért az emberek is jobban mosolyognak a megszokottnál. Sok hazai kiránduló viszont csak akkor figyelt fel a környékére, amikor bő tíz éve a New York Times egyszer nagyon megdicsérte; pedig nem csak a természeti szépségek izgalmasak, nem csak az orondi szőlőhegy régi pincesora csalogató, hanem az épületek között is találni olyat, ami arra motivál minket, hogy odabicajozzunk.

Az utóbbi időkben a falu leghíresebb pontja a földből kitörő, nyugat felé néző metrókocsi. Aki elsőre meglátja, könnyen beugratható azzal, hogy létezik egy titokban tartott, hetven kilométeres alagút, ami a megboldogult Moszkva teret kapcsolja össze a gánti bauxitbányák mélyén kiépített szovjet atomrakéta-állomással, mert a látvány annyira szürreális, hogy akár igaz is lehetne.

Természetesen a valóság ennél sokkal szimplább, nincs mögötte se mogorva vezérezredes, se ballonkabátos titkosszolga: az installációt Zsemlye Ildikó készítette, aminek a neve „A földből kitörő metrókocsi”. Takács József Lajos svéd-magyar állampolgárságú gyűjtő segítségével vásárolták meg a kiszuperált eszközt, ami sok év szolgálat után műalkotássá vált. A közösség, a turisták gyorsan birtokba vették, kötelező megállóhely lett, legendás szelfipont, egy olyan vashasáb, ami mellett nem lehet csak úgy szó nélkül elgurulni.

A metrókocsi ráadásul rendszeresen új festést kap: néha lelkes önkéntesek, néha profik hagyják rajta a kézjegyüket.

Csákberényi malom

Fékezésre nem csak az orosz vagon, hanem a mögötte lévő izgalmas malomépület is motivál: a Na mi Újság, Wágner úr Kulturális és Sportegyesület által használt komplexum évről évre szépül – kiállítások, közösségi rendezvények, finom falatok várják azt, aki kíváncsian felfedezné Csákberény épített örökségét is.

Ugyan a falu a XIII. századtól lett a csókakői várbirtok része, de a terület már a kőkorszakban is lakott volt. A Római Császárság idején itt haladt el az Aquincumból Mogentianába, azaz Óbudáról Keszthely felé vezető hadiút – a településen két római tábor is állt. Akárcsak az egész régió, a török megszállás 144 viharos éve alatt Csákberény is teljesen elnéptelenedett. Az újjáépítés és a lakosság betelepítése csak 1667-ben, Nádasdy Ferenc jóváhagyásával kezdődött el, igaz, felvirágzását a gróf már nem érhette meg: a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt lefejezték, vagyonát és ingóságait elkobozták.

Akárcsak a környék számos települése, a császár jóvoltából ez is Hochburg-birtok lett, ahonnan a család fiúágának kihalása után 1752-ben a Lamberg-dinasztiához került. Templomot, iskolát, majd 1831-ben a klasszicista kastélyt is építettek. Lamberg Ladiszlaja öröksége révén Merán János gróf vált az uradalom gazdájává – a korszaknak a helyi vadászati és erdészeti múzeum állít méltó emléket.

Az 1848–49-es forradalomkor a lakosság kiállt Kossuth Lajos mellett: a falu két szellemi vezetője, Szikszay János református lelkész és Mansbart Antal katolikus pap is felolvasta nyájának Kossuth Függetlenségi Nyilatkozatát. A szabadságharc bukása után mindkét férfit elhurcolták, megkínozták és a Komárom melletti Nagyigmándon a paplak udvarán kivégezték.

A csákberényiek sokáig azt hitték, hogy a szőlőket elpusztító filoxéra után már nem jöhet rosszabb, de a második világháború bizony telibe kapta a települést. Súlyos harcok dúltak a környéken, a falu hol szovjet, hol német kézen volt. Az elegánsan visszafogott, rengeteg vadásztrófeával díszített kastélyt 1944. december első napján hagyta el a Merán család. Az orosz katonák a díszítő kárpitokat csíkokra hasogatták és lábkapcaként használták el csizmáikba. A kifosztott, számos sérülést szerzett kastély ugyan nem volt menthetetlen, de az ötvenes években elbontották és tégláit széthordták – ma már nyomát sem látni, helyén épült föl a művelődési ház, amit 1966-ban adtak át. 

A fejlesztésről:

Érdemes szusszanni egyet a térkővel időjárásállóvá tett pihenőhelyen – ha nincs szerencsénk a csapadékkal, a tető alá is behúzódhatunk. Esőben, tűző napon jól jöhet a 13,5 négyzetméteres felület a fejünk felett. Asztal, padok, ivókút, szelektív hulladéktároló fokozzák a komfortot, a kerékpártároló pedig a kétkerekűink közérzetének fontos. Az információs tábla a település lenyűgöző múltjáról mesél.

Nyitvatartás: 

December 10-től 2024. március végéig:

ZÁRVA

Bővebb információk és jegyvásárlás: http://www.halaszkastely.hu/